Azt mondja Boros Imre, hogy a forint árfolyammozgása – hasonlóan más árucikkekhez – a kereslet-kínálat alakulásától függ. A hazánkból eladott árukért sokkal több valutát kap az ország, mint amit ki kell fizetni az importért. A teljes fizetési forgalmat illetően is ez a helyzet. A kereskedelem által termelt devizatöbblet még a külföldre fizetett kamatokat is fedezi, azaz a fizetési mérleg is pozitív szaldóval zár. Ráadásul idén még többel, mind tavaly. Így többen kellene, hogy keressék a forintot, mind ahányan kínálják. Ebből pedig annak kellene következnie, hogy a forint, gyengülés helyett erősödik.
Miért nincs ez így? Ha keressük az okát, hamarosan eljutunk az őrjöngő bankokhoz és a velük szimbiózisban élő jegybankhoz, vagyis a Magyar Nemzeti Bankhoz. A napi üzletekből nem több mint 200-300 millió eurónyi átváltási forgalom adódna, ha csak a kereskedelem devizái cserélnének gazdát. Ismert azonban, hogy a kereskedelmi bankok a Magyar Nemzeti Bankban 15 milliárd eurónyi forintot halmoztak fel a „kényelmes” 6 százalékon, amit nem hajlandók a cégeknek hitelezni. Ha a cégektől és a háztartásoktól kisajtolt hitel-visszafizetések egy részét nem a jegybankban helyezik el, hanem forintért vásárolnak napi 20-30 millió eurót, meg tudnák változtatni a forint árfolyamát. De nem ez történik, hanem az, hogy néhány száz millió euró „beáldozásával” komoly zsarolási akcióra törekednek a bankok, ennek az ára egyébként megtérül majd a kikényszerítendő kamatemelésen. A félelem és a rémhír nagy úr és rossz tanácsadó.
A devizahitelek végtörlesztése a jövő busás hasznaitól vágná el a bankokat, kicsit visszavenne abból az irdatlan profitból, amit az elmúlt másfél évtizedben hazánkban realizáltak, s aminek alapján sokszorosan megtérültek a befektetéseik. Most ezt a hatalmas profitot érzik veszélyben, s revánsot akarnak. Azaz blokkolják a végtörlesztést, s új, gazdagon terített asztalok után vizslatnak. Rontják a forint árfolyamát, ezzel ki akarják kényszeríteni a kamatemelést, hogy ha nem az ügyfeleken, akkor a következő körben az államkasszán keressék meg azt, ami szerintük jár nekik.
Meddig folyhat még a zsarolás, és meddig adhatja még áldását ehhez a jegybank, fizetve közben a spekulatív kamatszintet?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése